A 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon az Imádom a könyveket standján dedikáltam
2019. június 01. írta: Mira Sabo

A 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon az Imádom a könyveket standján dedikáltam

Ígéretemhez híven, egy elmaradt interjút teszek ki most blogbejegyzésként. A 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon az Imádom a könyveket standján dedikáltam és ennek kapcsán kérdeztek. Íme:  

- Mielőtt író lettél, olvasóként ellátogattál a Könyvfesztiválra? Mennyivel másabb íróként végigjárni a forgatagot?

 Igen, voltam néhány ilyen jellegű eseményen, de bevallom nem túl gyakran. Mindaddig, amíg én magam nem írtam könyvet, nem gondoltam bele annak jelentőségébe, hogy dedikált példányom legyen. Szomorú, nem igaz? Ha valamit el akartam olvasni, megtettem. Aztán amikor rájöttem, mennyire nehéz egy könyvbemutatóra, vagy dedikálásra kicsábítani az embereket a karosszékekből, akkor átértékeltem ennek jelentőségét. Elfelejtettük a fontosságát annak, hogy a tudtára adjuk az írónak, mennyire jó, vagy rossz az, amit csinál, hogy visszajelzést vigyünk, a kiváltott érzelmeinket a nyakába zúdítsuk a műről, amit a szerző saját gyermekeként nevelt. Hogy mennyivel másabb végig járni a forgatagot íróként? Meglehetősen. Megkülönböztetett, bennfentesként tekintünk titkon magunkra, már-már földöntúlinak titulált élményként éli meg a szerző. Csodálatos. Amikor engem először utolért ez az élmény, a Birtoklás-trilógia, oly nagyon várt, második részét dedikáltam a Vörösmarty téren, az Ünnepi Könyvhéten, a Líra standján. Körbenéztem és láttam mennyien várnak rám. Igen rám. Nem tudtam végigmenni a tömegben, mert megállítottak és beszélgetni akartak velem és a Starbucksban, rögtönzött író-olvasó találkozót kellett tartanom. Ott bújtam el addig, amíg el nem kezdődött a dedikálás, sikertelenül. Akkor értettem meg, hogy úgy kell ez az írónak, mint egy falat kenyér. Óriási motivációbomba. Most azt már nem is próbálom meg leírni, milyen érzés volt, amikor az asztalok egymás mellett sorakoztak, névtáblákkal és jöttek az írók sorban, dedikálni. Grecsó Krisztián, Lakatos Levente, Szabó T. Anna, Dragomán György stb. és ott volt az én névtáblám is, amit akkor, megsimogatott a szememmel. Mira Sabo. Körbe fordítottam a tekintetem és egy pillanatra elbizonytalanodtam. Vajon ez tényleg velem történik? Nagy lélegzetvételt követően, ültem le közéjük. Na hát. Csodálatos. És egészen őszintén megmondom, odavalónak is érzetem magam. Nem azért, mert kiemelkedőnek tartottam az alkotásomat, azt döntsék el az olvasók, hanem mert csak én tudtam, mennyi munka van ezekben a könyvekben és hány éjszakán át dolgoztam, erőn felül azért, hogy ez a pillanat elérkezzen. Próbáltam megszűrni az érzések áradatát, de azok mégis keresztülfolytak rajtam. Ott és akkor függő lettem. Bele akartam nézni a szemükbe. Látnom kellett, miképpen valóban azt kapták a történetemtől, amit közvetíteni akartam, hogy tudjam, átélték és megértették és akkor érezheti csak az író, hogy sikerült...

- Milyen könyvekkel leszel jelen a fesztiválon?

Minden regényemet elviszem. Az önálló történetet, ami dr. Farkas bárányai címmel jelent meg és a Birtoklás-trilógia mindhárom részét, aminek első kötete hozta meg számomra a sikert. 1: Amíg kinyílik a szemünk 2: Amíg kijutunk a fényre 3: Amikor elszabadulnak az indulatok. 

- Személyesen lehet majd veled találkozni az eseményen?

Igen. Vasárnap délelőtt 11-kor az Imádom a Könyveket standján, (B pavilon, G4) egy órán keresztül faggathattok, a nagy becsben tartott titkomról, készülő új regényemről, a Fehér Gallér című történetről és dedikáltathatjátok a már megszerzett köteteiteket.

- Van esetleg olyan író, akinél tervezed, hogy dedikáltass?

Lehet. Még nem döntöttem el.

- A Könyvfesztivál előtt, mit üzennél a Könyvimádóknak? 

Nagyon várom, hogy találkozhassak veletek és hiába a többtízezer eladott könyv, mégis kevesen vállalják fel, ha egy erotikus thriller érintette meg a lelküket. Szívesebben írjátok le nekem titkon, egy levélben. Nélkületek azonban, nincs semmi. Ti töltitek fel érzelmeitekkel, könnyeitekkel és boldogságotokkal a lapokat, még akkor is, ha mi írók írjuk tele őket betűkkel. Most itt az alkalom, hogy kimozduljatok és belenézzetek a szemembe. Remek lehetőség például arra is, hogy hozzám vágd a könyvem, amivel raboltam az idődet, vagy akár meg is köszönheted nekem, ezt a történetet. Te döntesz. Ne feledjétek: A magyar írók, csak nektek írnak.

 

  

Ha mégsem tudsz eljönni, akkor is megtalálsz a közösségi médiában Mira Sabo Hivatalos Oldalán a Facebookon, vagy velem tarthatsz az Instagramon is: @Mirasaboofficial de hetente megtekintheted a vlogom új videóit a YouTube-on Mira Sabo- Van Véleményem címmel.

 


 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mirasabo.blog.hu/api/trackback/id/tr8114874034

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.